COACHING BLOG

Megosztás

Share on linkedin
Share on email
Share on pinterest
Share on facebook

Az ember jó és önzetlen, az ember bizalomra született, az ember irtózik az erőszaktól. Talán életidegen állítások ezek, miközben – amennyire csak lehetséges – ismerjük az emberiség történelmét. Akár az elmúlt századokat nézzük, akár napjaink eseményeit, kifejezetten úgy tűnik: az ember eredendően rossz. Lételeme a háború és a gyilkolás.

Áthatóan és erős szervezőerővel van velünk Thomas Hobbes filozófus egyik tétele, ami szerint az ember nem érdemel megelőlegezett bizalmat és bizonyos helyzetekben fenevaddá válik.

Ez a mázelmélet központi eleme is: a civilizáltság csak egy vékonyka máz, ami a legkisebb behatása is azonnal lehull az emberről.

Adam Smith közgazdász „önző ember” tétele pedig még mindig áthagyja a közgazdaságtant és jól kitapintható a marketing- és reklámipar üzenetiben is.

Látszólag minden a jó ember elmélete ellen szól

Első szinten könnyű és kényelmes azonosulni a „rossz ember” tételeivel; mögöttünk van megannyi háború és a jelenben is zajlik jó néhány, de elég csak rápillantani a napi hírfolyamra és sajnos akár ismerőseink közre adott gondolataira, bizony, igaz, mindenki rossz, veszélyes és minden reménytelen. Nem, vagy csak minimálisan van lehetőségünk tisztán szembesülni a körülöttünk lévő világ megannyi pozitívumával. Pedig millió dolog van körülöttünk, amik inkább az oxitocin-termelést serkentik az adrenalin helyett. Csak jobban észre kell(ene) vennünk őket, már csak a mentális egészségünk védelme érdekében is.

Ebben kapunk most egy kis segítséget. Talán nem is olyan kicsit.

Rutger Bregman az immár magyarul is megjelent Emberiség – Mégis jobbak lennénk, mint hittük? című könyvében nagyon alaposan megvizsgálja a „születetten rossz ember” teóriáját.

S milyen jól teszi, mert pont erre van szükségünk.

A jó ember és a manipulált valóság

A fiatal holland történész nagyon alapos: adatokkal és tényekkel bizonyítja az ember nagyszerűségét, optimizmusát, segítőkészségét. Egy pici fényt irányít arra az „összeesküvésre” is, ami az emberiség valós mozgatórúgóinak elfedésére, belső világának meghamisítására jött létre. A történelemtudomány, az antropológia, a szociológia, a pszichológia modern eszköztárával bizonyítja az ember valódi motivációit. Kiderül, hogy sok száz éve téves úton járunk.

Csak néhány felvetés:

  • A katonák a világháborúk gyakran inkább a levegőbe lőttek vagy el sem sütötték a fegyvereiket.
  • Az úgynevezett járókelő-effektus is a bizalmatlanságot veszi alapul, pedig az emberek a legtöbb esetben igenis segítenek a bajba jutott társaikon.
  • Zimbardo és Milgram is manipulálta a kísérleteit.
  • Számos, gyerekkel is lefolytatott és manipulált kísérlet irányult arra és valójában bukott meg, hogy bizonyítást nyerjen az a hobbes-i tétel, hogy az emberek élete „mindenki háborúja mindenki ellen”.
  • A sajtót/médiát a legtöbb esetben olyannyira csak a negatívum érdekli, hogy a csalás, a manipuláció, a tények elhallgatása vagy elferdítése teljesen oké, mert a sztori az első?
  • Az ember által létrehozott intézményrendszer, például az állam, a hivatalok, a jog, a büntetés-végrehajtás rendszerei a bizalmatlanságon és a megelőlegezett „rosszon” alapulnak?

Bregman részletesen megmutatja az „eredendően rossz” ideológiájának hátterét s megnyugtatóan bizonyítja az ember nagyszerszerűségét, a kapcsolódásra és a bizalmon alapuló életre való vágyakozását.

Az „ember jó”, vonja le a végkövetkeztetést.

A placebo-hatáson keresztül láthatjuk, hogy a körülöttünk lévő világért, az abban betöltött helyünkért, a kapcsolatainkért elsősorban mi magunk vagyunk a felelősek.

Nagyon egyszerűen: ha jót adsz, jót kapsz. Ha bizalommal vagy, bizalommal vannak irántad is.

coaching | könyvajánló | lifecoaching
Tetszett? Oszd meg!
Facebook
Linkedin
Pinterest
EMAIL
PRiNT

A cikk szerzője

Lippai Roland
Azt vállalom, hogy megmutatom, mi mindenre vagy képes; megerősítjük az önbizalmad, a motivációd, tisztázzuk a céljaid, felszínre hozzuk azokat a képességeidet, amelyekkel a jövőben is helyt tudsz állni.
További cikkek
Segítséget kérni teljesen oké

Szerinted segítséget kérni szégyen? Mikor érkezik el az a pont valaki életében, amikor érdemes segítséget kérnie? „Csak a hülyék járnak pszichológushoz és coachhoz…”, „Csak a gyengék kérnek segítséget…”. „Ne hisztizz…!”

Karrier újratervezés: az első lépéseidről

A karrier újratervezés az egyik legjobb dolog, amit tehetünk, ha a munkahelyünk nem jelent számunkra elég motivációt, vagy új kihívásokat keresünk. Egyik ügyfelem komoly problémával keresett meg: szeretett volna felmondani